A dadogásról

A dadogás a beszéd ritmusának a zavara.

A gyermek tudja, mit szeretne mondani, de a hangok akaratlan elnyújtása, ismételgetése miatt nehezen, vagy egyáltalán nem tudja azt elmondani.

Egy kis történelem:

Hippokratész szerint a nyelv kiszáradása miatt kezd el dadogni egy gyermek. Korrekciónak azt tartotta, hogy a nyelvet nedvesíteni kell.

A XIX. században azt mondták, hogy a szájüreg kóros elváltozása felelős beszédhiba kialakulásáért. Ekkoriban műtéttel is próbáltak segíteni a dadogó embereken.

A XX. században különféle elméletek voltak. Orvosok egy része dadogást lelki-érzelmi eredetűnek vélte, ezért pszichoterápiás kezeléseket alkalmaztak. De sokan ezt nem találták célravezetőnek, szerintük az agyban lévő beszédközpont nem összehangolt működése okozhatja a problémát.

Napjainkban komplex terápiával segítenek a dadogó embereken.

Jelentős változás, hogy nem a dadogással, hanem a dadogó személlyel foglalkoznak.

Ismétlések

Amikor a gyermek beszélni tanul előfordul, hogy egyes szavakat ismételgetnek, míg nem jut eszükbe a keresett szó. Ettől nem kell megijedni, ezt nem nevezik valódi dadogásnak.

 

Dadogás fajtái

Fontos különbséget tenni két dadogási fajta között. Egyik az élettani dadogás, a másik pedig az ennél súlyosabb múlni nem akaró, vagy nagyon nehezen múló traumás dadogás között.

Az élettani dadogás jellemzően a kisgyermekkor komoly fordulatainál jelentkezik. Az első lehetséges életszakasz a 2-3 éves korban, amikor a gyermek gondolatai gyorsabbak beszéd tempójánál.

Ezt leginkább egy tolakodó embertömeghez tudnám hasonlítani, akik azért küzdenek, hogy ki megy be először a színház terembe és kié lesz a legjobb hely.

Ilyenkor a gyermek fejében van egyszerre 10-20 gondolat és ezt mind egyszerre próbálja elmondani. Ebből következhet, hogy összemos két szót, vagy összefüggéstelenül beszél vagy elkezd dadogni. Ahogyan a gyermek beszéd tempója gyorsul, illetve ha már ki tudja választani, mivel akarja kezdeni a mesélést, sőt közben képes a többi információt is megjegyezni, akkor a probléma elmúlik.

Ha a dadogás 6 hónapnál tovább fent áll a jelenség, akkor érdemes lehet felkeresni egy szakembert.

Melyek a gyakori kiváltó okok?

3-4 évesen az óvodakezdés, 5-7 éves korban pedig az iskolakezdés miatt kritikusabb, nehezebb a helyzet egy kisgyermek számára.

Ilyen például a szorongás az ismeretlentől, az idegen helytől való félelem, az anyáról való leválás okozta lelki nehézségek, az új elvárásoknak való megfelelés.

Új a szituáció, hogy a tanórán válaszolnom kell a kérdésekre.

Hogy a tanár bármikor felszólíthat…

Mi van, ha nem tudom vagy rosszul tudom?

Ilyenkor megjelenhet a dadogás, amely azonban az új helyzet elfogadása, és az alkalmazkodás folyamán a legtöbb esetben magától megszűnik.

Traumás dadogás jelenségének hátterében állhat gyengébb idegrendszer, bizonytalanabb személyiség, genetikai tényezők vagy egy komoly trauma.
Komoly trauma például: szülök válása, anya hosszú időre másra hagyta a gyermekét, autó baleset, megszégyenítés, illetve minden olyan esemény amelyet az illető traumának élt meg.

Megjelenhet akkor is, ha a szülő túl kontrollálja, túlfélti gyermekét, nem hagy neki teret, hogy kibontakoztathassa személyiségét.

A dadogás felnőttkorban is kialakulhat, ez semmiben sem különbözik a gyermekkori traumás dadogástól. Ezt nehezebb kezelni.

Hogyan tudunk mégis segíteni?

Két fontos információ: minél fiatalabb a gyermek, és minél hamarabb kérünk segítséget, annál könnyebb kezelni a dadogást. Jó, ha ez olyan korán történik, amikor elkezdődik dadogás, és még nem találkozik mások negatív, bántó, véleményével megalázó magatartásával. Ekkor még nem alakul ki az a hitrendszer, miszerint a dadogás rossz, szégyellni való.

 

Amit semmiképp ne tegyél, mert csak ront a helyzeten:

• Ne tiltsd meg a dadogást!
• Ne szólj rá így vagy hasonlóképpen: “Ne dadogj már!”.
• Ne kérd meg, hogy ismételje el lassabban, amit mondott!
• Ne kérd rá, hogy előbb gondolkozzon, és csak utána beszéljen!
• Ne sürgesd!

 

Beszélgess vele, hallgasd meg, légy kíváncsi arra, amit mond, ajándékozd meg szeretetteljes, elvárásoktól mentes figyelmeddel.

Tejes testünkkel figyeljünk a gyermekre, forduljunk felé teljes testtel, teremtsünk nyugodt környezetet, legyünk türelmesek.

Gyógyító ötletek:

Tanítsunk a gyereknek mondókákat! Ez fejleszti a hangképző szerveket, és mivel sokszor ismétli őket, nem akad meg bennük.
Énekeljünk vele, vagy biztassuk őt éneklésre.

Kérjünk segítséget! A dadogás nem szégyen, és kezelhető is.

Kineziológia segítségével megkereshető a probléma oka és a stresszek feloldhatóak.

Balázs Brigitta
06-30-929-2205